Az önismereti élmények a felszínen, egyéni adottságokat, képességeket, érdeklődési köröket, életcélokat jelentenek. Mélyebb szinten már azt is megmutatják, hogy milyen vágyak és meghatározó élmények alakították ki érdeklődéseinket. Egy újabb mélységben pedig azt is felismerhetjük, hogy mindezek hogyan befolyásolják fejlődési folyamatainkat, hogyan befolyásolják sorsunk beteljesítést.
A leggyakoribb probléma, hogy sokak fejében él egy elképzelés a környezetükben élő emberekről, azok jellemvonásairól, természetéről. Egy olyan elképzelés, amely saját értékrendjükön alapul és amelyhez a másiknak, igazából semmi köze nincsen. Ez az elképzelés így szól, "Amit én megteszek érted, azt te is megteszed értem." Illetve, "Amit én nem tennék meg veled, azt te sem tennéd meg velem." Ez azonban nem így van. Nem így van, mert mindannyiunkat más-más motiváció működtet. Másképp küzdünk vágyainkért, másképp reagálunk veszteségeinkre. Máshol vagyunk elakadva és máshol vagyunk sebezhetők.
Sajnos, mindaddig amíg ezt fel nem ismerjük, létezésünk elkerülhetetlen része lesz a csalódás. Elképzeljük, hogy milyen egy barátság, egy jó munkatársi, vagy üzleti kapcsolat. Hogy milyen a egy jó család, milyen az ideális párkapcsolat. Majd ezek mindegyikében várjuk, hogy szeressenek, támogassanak, inspiráljanak bennünket. Amiért természetesen minden tőlünk telhetőt meg is teszünk, szeretünk, támogatunk, inspirálunk. Majd pedig szembesülünk a valósággal, melynek jelentős hányadában ártanak, bántanak és kihasználnak bennünket, mi pedig értetlenül állunk a történések előtt.
Miközben mindennek, egy nagyon egyszerű magyarázata van. Nem ismerjük a körülöttünk élőket. Még a hozzánk legközelebb állókat sem. Sokesetben pedig, önmagunkat sem. Nem értjük, hogy miért reagálunk másképp, mint mások. Nem értjük, hogy valaki hogyan lehet közömbös az iránt, ami számunkra fontos. Nem értjük, ami a másiknak szent és sérthetetlen, ránk miért hatástalan. Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásában segít a személyiségtipológia és az önismeret.
Önismeretei folyamataink, személyiségünk érése és változása lesznek megújulásunk alapkövei. Ezek határozzák meg, hogy adott pillanatban, hogyan és mi módon teszünk szert újabb és újabb belső tapasztalatokra. A lét folyamatos megújulás. Minden nap és minden óra megújulás. És mi ebben a folyamatban élünk mindannyian. A megújulás pedig azt jelenti, hogy az ember folyamatosan átvarázsolja és újjászüli dolgait. Ott tarja őket, ahol azok létrejönnek. Mert tudja, hogy a dolgok nemcsak vannak, hanem valamiből valamivé lesznek. Erre az önismereti munkára invitállak. Ez a Megújulás Tere.